Mire várunk?
A jóra várunk. Ez a mi belső Énünk, "hajóskapitányunk" hangjának az árulkodó jele: tudjuk, hogy megbetegszünk, megöregszünk és meghalunk, tudjuk, hogy az élet szenvedés- de mégis a jóra várunk... Biztos ismered ezeket a lelked mélyéről fölbukkanó sejtelmeket, melyek feltűnnek s lemerülnek azonnal. És nem tudod, melyik a valódi s melyik a hamis. Sok előérzetünk csalóka. De van köztük megbízható is. Ha valaki figyeli lelkének folyamatait, önmaga boszorkánya is. És várja a jövőt. Kisunokám minden este kitörő tapssal fogadja képes mesekönyvének azt a fordulatát, amikor a benzinkutas megkérdezi az autóst: 'Dízel vagy benzin?'... És velem együtt kiáltja a választ: 'Benzin!' Ezt várja, csillogó szemmel: 'Benzin!!!' Százszor hallotta, de százegyedszer is örül neki. És amikor közeledik a várva várt szó, a szeme felragyog, még a lábujjai is kéjesen megmerevednek: 'Benzin!!!' A felnőtt éppúgy élvezi ezt az élményt, mint a kisgyerek, hogy találkozik azzal a mesepillanattal, amit nagyon szeret- és ezt bizony várja is...Nem új dologra várunk, hanem valami ismerős jóra.
...Nagyon találó itt az ismerős szó- mert ha elérkezik az, amire igazán várunk, arra ráismerünk.
5 megjegyzés:
egesz jo a gondolatvilaga...de azert nehany dolgot nem kene kijelentenie:P itt hibazik, gyakran, o is, mas fejlett gondolkodasu emberhez hasonloan:P eleg volna, ha megelegedne a sejtessel, de gyakran nem teszik...hisz olykor tul nagyok ahhoz, hogy ezzel beerjek:P
ki beszel itt iteletrol;)):P? szerintem te felreertettel rendesen...nem arrol beszelek, hogy nem kell mindent elhinni, vagy hogy ne olvasd, vagy hogy nem irhatja le a tapasztalatait...csak arrol, hogy o is, a fejlett s osszetett gondolkodasi szintjehez kepest is ott hibazik jellemozen (habar o meg kevesbe), hogy allit bizonyos dolgokat, amiket egyszeruen nem lehet. mint peldaul azt, hogy mire vagynak az emberek. nem az uj dologra, hanem valami ismeros joba. nem azt allitom, hogy o ezt nem erzi,erezhette igy abban a pillanatban, vagy hogy ez nincs igy nala,netan tobb szaz embernel...csak azt, hogy ezt nem tudhgatja:) talan en nem teljesen erre vagyom...egyszoval a mod, ahogyan kijelent nehany mondatot, en erre celoztam...eleg volna sejteskent elmondania a sejteset, s nem pedig allitaskent azt, ami sejtes...mert igy, ezzel sokakat osszezavar, es majd ok is allitaskent kezelik, mert hogy egy neves gondolkodorol van szo:) amugy igen, tudom kirol van szo, s nem csak a bejegyzes alapjan itelkezem, vagy mi:P (habar most ebbol indultam ki) olvastam tole, eloadast is lattam tole, stb. kb. korvonalazva van elottem az illeto:)
ja es amugy velemenyem szerint nem kell mindent elhinni:)) (ezt allitaskent is lehet nyugodtan ertelmezni:P) foleg ha egy adott egyenrol van szo, hiszen mindannyian hibazunk:) ugyebar:P
amugy meg tenyleg lehet tole tanulni, elorehaladni, fejlodni pozitiv iranyba... nagyon fejlett,osszetett,a gondolkodasa..es meg folytathatnam, es erre utaltam is, szoval nem tudom, hogy miert akadtal ki (mert egy kicsit szerintem igen,:P en ezt ereztem) amugy pedig igazad van...ja es volt egy ot csillagos mondatod: szerintem minden konyvnek ez a lenyege... a szelektalas:) ez nagyon jo, meg annak idejen nagynenem tanitott erre:P:)
minden bizonnyal en is ezt teszem sokszor, de az ido haladtaval egyre kevesebbszer...egyre jobban probalok odafigyelni erre...regen en is dobaloztam a szavakkal, allitgattam dolgokat onmagambol s nehany emberbol kiindulva....de ezeket lassan "kilokom" magambol...amugy meg nem vagyok se neves iro, se idos,tapasztalt ember, mint o...tolem meg ellehet nezni...amugy meg kivancsi vagyok, hol lattad ezt, hogy allitottam valamit. ha ezt tettem, azt minden bizonyara meg is tudom indokolni, s talan te is es mas is ugy fogja latni:P talaaaaan:P szoval en kuzdok ez ellen az iranyvonal ellen, ami jellemzoen mindannyiunkban kialakul, mert emberek vagyunk, s szeretunk a sejteseinket allitasnak velni, s kezelni...az avatar...nem, meg nem...meg varom a megfelelo pillanatot:P
Megjegyzés küldése